x
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Így születik az Összetört Glóriák VII., Hazatérés!

Szeretném, ha egy kis bepillantást nyernétek abba, miként jön világra Eszter legújabb gyermeke a Hazatérés, melyet már annyira sokan vártok. Ez ugyanis picit bonyolultabb annál, minthogy nekiül, megírja, kiadjuk és kész.

Meggyőződésem, hogy az Összetört Glóriák sorozat megírása volt Eszter egyik életfeladata. Ezt könyvet ezrek várják már évek óta, ugyanakkor pont ez a sok eltelt év megnehezíti azt, hogy az ember ott tudja felvenni a történet szálát, abban a hangulatban, lelkiállapotban, ahol az előző, hatodik rész befejeződött. Emellett ott van a nyomás is, hogy a legnépszerűbb, ismertséget hozó sorozat befejező darabjáról van szó, mely végső soron felrakja a pontot az i-re. 

A Frigg sorozat folytatása szerencsére azon a mentális gáton átsegítette őt, hogy tud-e még írni egyáltalán... Hiszitek vagy sem, de ilyen félelmek gyötörték, mivel az elmúlt két év magánéleti válsága annyira megtépázta, hogy ez egyszerűen kiölt belőle minden kreatív gondolatot. Nem tagadom, hogy sok munkám van abban, hogy ettől a félelmétől megszabadítottam. Ugyanakkor a Glóriák egy teljesen más világ, mint a Frigg. És már nagyon régen született meg a hatodik része...

Bemelegítésnek összeszedtük a fontosabb részleteket az előző részekből, a hatodikat Eszternek végig is kellett olvasnia. Megszámoltuk, mennyi koponya is volt pontosan eredetileg és hol, mennyi maradt, és kinél, valamint melyik angyalok élnek még egyáltalán.... Három év nagy idő, ha közben egyáltalán nem foglalkozik az ember a kérdéssel, pláne ha egy teljesen másik sztoriban él. Tehát már az előkészületek is tetemes időt emésztettek fel. 

Emellett ne vegyük ki a képből az égieket sem.... Szó szerint nem hagyták, hogy Eszter elkezdje írni a történetet. Hetek óta tervezte, hogy leül, és csinálja, de valahogy mindig jött valami, ami miatt ez meghiúsult. Ha pedig valami ennyire nem akar összejönni, akkor annak nem most van itt az ideje. A szokásos esti sétáinkon beszélgettünk róla, hogy nagyjából mi fog történni, jöttek ötlet morzsák, futás közben elkezdett peregni a film a fejében, de még nem állt össze az egész... Én láttam rajta hogy őrlődik ebben, és egyetlen dolgot határoztam el: nem fogom sürgetni. Nyár elejére terveztük a kiadást, de úgy voltam vele, hogy ha ősz, akkor ősz, de ennek a könyvnek tökéletesnek kell lennie. Emellett szilárdan hiszem, hogy odafentről „diktálnak” neki, és amíg ez nem indul be, úgyis hiába majrézom ezen. Úgyhogy vártam, és figyeltem őt, és segítettem, ahogy és ahol tudtam. 

Volt amikor már egészen úgy tűnt, hogy kezdődik, de aztán egy sor után elakadt, majd elaludt... Később beszéltük, hogy biztos elaltatták, mert nem jól akarta kezdeni. Ekkor találtuk ki az egyiptomi vonalat, amit a Facebook-on már olvashattatok is. Elkezdtünk kutatni – nem hiszitek el, hogy egy-egy történelmi vonatkozású szál mögött milyen kutatómunka van. 

Zárójelben jegyzem meg, hogy mindig rendkívüli módon mulattat, mikor nagy ritkán fanyalgó kritikákat olvasok Eszter könyveiről, ahol leírják, hogy „látszott, hogy nem nézett utána a dolgoknak”, miközben ilyenkor szó szerint ki sem látszik a történelmi és mitológiai könyvek kupaca alól, és a gépén is kb. tíz ablakban csak ilyenek vannak nyitva, mielőtt egyáltalán elkezdene írni...


Aztán egyszer csak a kutatás végére értünk. Volt helyszín, idő, történelmi szereplő, és akkor... Akkor láttam azt, amit látni akartam már olyan régóta.

Láttam, ahogy átkapcsolódik a fejében valami... Láttam, ahogy egyszer csak kiesik ebből a világból, és csak ír és ír... Ilyenkor nem áll meg gondolkodni, egyszerűen leírja, ami pereg a fejében, mintha csak közvetítene. Nem tudja, mi fog történni. Tudja, hogy A-ból B-be akarja a sztorit eljuttatni, de hogy közben ki hal meg, ki marad életben, kivel mi történik pontosan, az a regény írása közben derül ki. Szegény Uriel is így halt meg.... De a Frigg 4-ben is így halt meg egy komplett hajónyi ember. Ilyenkor nincs velem, akkor sem, ha mellettem ül. Nem is nagyon szólok hozzá, utálom kizargatni őt az alkotás folyamatából. És lehet, csak bebeszélem, de ilyenkor körüllengi őt valami nem evilági.... Spirituális tanítók mondták már neki, hogy olyan energiákkal ír, ami páratlan, volt aki szerint egyenesen az angyalok „diktálnak” ilyenkor – nyilván képletesen értve – hogy a ma emberének feldolgozható módon adja át az egész angyal világ esszenciáját. 

Eszter nagyobbik lánya, Dorka készített egy szép rajzot a legutóbbi olvasótalálkozóra, melyre azt írta: "Ezektől a könyvektől megváltozik az életed”. Ő még csak a Glóriák első részének az elejét olvasta, kicsi még hozzá, de ezt jól látja. Magamról tudom, és Ti, akik olvastátok már, szintén tudjátok, érzitek ezt. Ilyen könyvet nem lehet úgy írni, mint egy hagyományos regényt... Kell hozzá valami plusz, valami égi segítség.

Hálás vagyok, hogy ez a segítség mostanra megérkezett. A varázslat elkezdődött, a Hazatérés immár megszületőben van!